A felszámolási eljárás egy olyan jogi folyamat, amely a fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek jogutód nélküli megszüntetését szolgálja

Célja, hogy a hitelezők megfelelő módon kiegyenlítést kapjanak a fennálló követeléseikre

A felszámolási eljárást az adós, a hitelező, a végelszámoló, a cégbíróság vagy a büntetőügyben eljáró bíróság kezdeményezheti. Az adósként résztvevők számára is lehetőség nyílik a felszámolási eljárás kezdeményezésére, ha nem kívánnak vagy nem tudnak élni a csődeljárás lehetőségével.

Fontos megemlíteni, hogy a felszámolási eljárás előtt mind az adósnak, mind a hitelezőnek érdemes jogi tanácsadást kérniük. Ez segíthet abban, hogy az eljárást visszafordítsák vagy elkerüljék.

Cégünk szívesen nyújt segítséget a megmaradt árukészlet gyors felvásárlásában. A jó időzítés kulcsfontosságú, ezért minél előbb kérjen segítséget, hogy a lehető legjobb áron tudja értékesíteni megmaradt raktárkészletét.

A felszámolási eljárás és a csődeljárás közös szabályai

A köznyelvben gyakran szinonimaként használják a felszámolási eljárást és a csődeljárást, azonban jogilag teljesen különböznek egymástól. A csődeljárás egy újratervezési eljárás, amelynek célja az adós és a hitelezők megegyezése, valamint a tartozás teljes vagy részleges kiegyenlítése. A csődeljárás során gyakran szükség van az adósság egy részének elengedésére is.

Hitelezőként kezdjük meg a felszámolási eljárást

A felszámolási eljárást a hitelezők kezdeményezhetik. A kérelem benyújtásakor meg kell neveznünk az adós tartozásának jogcímét, az esedékességet, valamint részletesen indokolnunk kell, miért tartjuk az adóst fizetésképtelennek. A kérelemhez csatolnunk kell az adós fizetési felszólításának igazolását is.

Az adósnak 8 napon belül nyilatkoznia kell a bíróságnak, hogy elismeri-e a kérelemben foglaltakat, és kér-e haladékot a tartozás kiegyenlítésére. Fontos megjegyezni, hogy felszámolási kérelmet csak akkor nyújthatunk be az adós gazdálkodó szervezete ellen, ha a követelésünk összege, kamatok és járulékok nélkül, meghaladja a 200 000 forintot.

Az adós hivatalos formában történő tartozás teljesítésére történő felszólítása előtt állunk csak jogilag alátámasztottan fenn.

Az alapos fizetési felszólítás fontossága

A fizetési felszólítást javasolt ajánlott levélként vagy tértivevényes levélként küldeni. Ez azért fontos, mert így nyomon követhető, hogy az adós átvette-e vagy esetleg megtagadta-e annak átvételét. Ez a folyamat alkalmas arra, hogy a törvényben előírt kötelezettségünket teljesítsük, miszerint a felszámolási eljárás megindítása előtt tisztázzuk a tényállást.

A fizetési felszólításnak tartalmaznia kell a követelés pontos megjelölését, összegét, kamatait, a fizetési határidő lejáratának dátumát, valamint egy fizetési lehetőséget.

Fontos megjegyezni, hogy ha az adós nem teljesítette az előző felhívásunkat, akkor célszerű szakszerűen, ügyvéd által megfogalmazott fizetési felszólítást küldeni az adósnak.

A bíróság minden esetben vizsgálja a fizetési felszólítás jogszabályi megfelelőségét. Ha a bíróság megállapítja, hogy a fizetési felszólítás akár csak egy elemében sem felel meg a törvényben leírtaknak, elutasítja a felszámolási kérelmünket, bár jogos igényünk megmarad az adóssal szemben.

Ezen felül, ha az adós részéről fennáll a minimális fizetési hajlandóság, akkor sok kellemetlen költségtől is megkímélhetjük magunkat és céget. Az ügyvédi fizetési felszólítás hatására elindulhat egy párbeszéd az adós és a minket képviselő ügyvéd, vagy az adós jogi képviselője és a mi ügyvédünk között. Ebben az esetben akár peren kívüli megegyezésre is sor kerülhet.

Válasszunk gazdasági jogban jártas ügyvédi irodát

Miért olyan fontos ez? A felszámolási kérelem elutasítja a bíróság, ha nem szakszerűen vagy hiányosan van megfogalmazva. Azonban mielőtt beadnánk keresetünket a bíróságra, érdemes felmérnünk az adós céget és tulajdonában lévő vagyonelemeket. Ez a felmérés a megtérülés szempontjából hasznos lehet. Hiszen mit érünk egy jogerős felszámolási eljárással, ha az adós cég semmilyen vagyontárggyal nem rendelkezik. Az erkölcsi győzelem a mienk, de más nem.

Amennyiben az adós vitatja követelésünket vagy az ügyvédünk által megfogalmazott és küldött felszólító levelet sem vette át, ebben az esetben a második kézbesítési kísérlettől számított ötödik munkanapon azt a belföldi címzettnek megérkezettnek kell tekinteni. Ekkor általában nincs más lehetőségünk, mint a felszámolási eljárás megkezdése.

A felszámolási eljárás iránti kérelem megindításának folyamata

A felszámolási kérelem benyújtása előtt az ügyvédi iroda megvizsgálja a rendelkezésére álló iratokat, hogy nincs-e kizáró oka a felszámolási eljárás elrendelésének. Ilyen okok lehetnek például a tartozás összege, az esedékességtől eltelt 20 nap, a követelés vitatása, valamint számos fontos és szükséges feltétel.

A felszámolási kérelem benyújtását követően az adós korábban bejegyzett székhely szerint illetékes bíróságtól 2-3 héten belül értesítést kap arról, hogy 8 napon belül nyilatkozzon a vagyontárgyairól, a kintlévőségeiről, valamint adjon elő a bizonyítékaival együtt, hogy ha a tartozását felénk már korábban vitatta, valamint nyilatkozzon, hogy kér-e 45 napos fizetési haladékot. Ha kér fizetési haladékot, nekünk ezt a 45 napot türelemmel ki kell várni, de ha ezt követően az adós nem fizet, a bíróság a teljesítésre adott idő lejárta után 20 napon belül elrendeli a felszámolást.

Megtapasztalható, hogy az adósok ezt elkerülendő általában ebben a 45 napban fizetnek. Amennyiben mégis elrendeli a bíróság a felszámolást, az adós még mindig megfellebbezheti a döntést. A fellebbezés elbírálása általában 2-4 hónapig tart, ami alatt, ha az adós fizet, elkerülheti a felszámolási eljárás elrendelését.

Ha úgy gondoljuk, hogy ez számunkra túl költséges, akkor kérelemünktől a felszámolás kezdő időpontjáig az adós hozzájárulása nélkül is elállhatunk. Ebben az esetben a bíróság dönthet az eljárás megszüntetéséről, amely előtt az eljárás az elállás bejelentésekor folyamatban volt. A felszámolási eljárásnak szünetelése is van helye, amely kizárólag az adós és a mi, vagyis a felszámolási eljárás lefolytatását kérő hitelezők együttes kérelmére történhet.

A fizetésképtelenség megállapításának időpontja

A bíróság a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 45 napos határidőt engedélyezhet. Ha az adós teljesíti a tartozását, és a hitelező eláll a kérelmétől, a bíróság megszünteti a felszámolási eljárást. A felszámolási eljárás során a bíróság a vagyonfelügyelőt nevezi ki az adós mellé. A vagyonfelügyelővel szemben a felek kifogást tehetnek a mulasztásával vagy intézkedéseivel szemben.

A fizetési haladék időtartama alatt az adós megpróbál csődegyezséget kötni a hitelezőivel, ehhez csődegyezségi tárgyalást tart, ahol a hitelezők szavaznak az adós egyezségi javaslatának és reorganizációs tervének elfogadásáról.

Az egyezség keretében az adós megállapodik a hitelezőkkel az adósság rendezésének feltételeiről, különösen az adósságra vonatkozó engedményekről és fizetési könnyítésekről, egyes követelések elengedéséről vagy átvállalásáról, az adós reorganizációs és veszteségcsökkentő programjának elfogadásáról, valamint mindarról, amit a felek az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak. Az egyezség jóváhagyásáról vagy elutasításáról a bíróság dönt.

Ha az egyezség nem jön létre vagy nem felel meg a jogszabályoknak, a bíróság megszünteti a csődeljárást, hivatalból megállapítja az adós fizetésképtelenségét és elrendeli a felszámolást.

A felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedése után a bíróság haladéktalanul kirendeli az adós felszámolóját és közzéteszi a felszámolás elrendeléséről szóló végzést a Cégközlönyben. A hitelezőknek az adóssal szemben fennálló követeléseiket a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 napon belül be kell jelenteniük a felszámolónak, aki azokat nyilvántartásba veszi és besorolja.

A felszámoló felméri az adós vagyoni helyzetét és a vele szemben támasztott követeléseket, majd ezután az adós követeléseit, igényeit érvényesíti és értékesíti a vagyonát.

Ha az adós és a hitelezők között nem jön létre egyezség a felszámolási eljárás során, és a hitelezői követelések kielégítésére sem került sor a Cstv. 45/A. § szerint, a bíróság dönt a felszámolási eljárás befejezéséről, az adós megszüntetéséről, a költségek viseléséről, a felszámoló díjazásáról és a hitelezői követelések (részbeni) kielégítéséről.